Interaktív workshop szülőknek és pedagógusoknak

“A workshop előtt teljesen stresszes és túlterhelt voltam. A két gyermekem egyszerűen nem hallgatott rám, és minden egyes napon hatalmas dráma kerekedett a házi feladat, az ebéd és az otthoni rendrakás témákban. A sírás és a kiabálás része volt a családi kommunikációnak.  Egyszerűen csak nem ismertem más módot és úgy tűnt semmi sem működik. A workshop felnyitotta a szememet. Saját magamról és gyermekeimről egy teljesen más képet fedeztem fel, és friss gondolkodásmóddal és eszközökkel tértem vissza. Olyan módon kezdtem el bizonyos változtatásokat a helyzetek kezelésében és a kommunikációmban, hogy nagyon gyors javulást lehetett érzékelni. Ez némi munkát jelentett saját magamon és néha még mindig visszaesem a régi mintákba, de folytatom a munkát és látom, hogy a gyerekeim mennyivel boldogabbak. Ugyanakkor sokat tanulnak, és végül hallgatnak is rám.”

“A lányom most 14 éves és kb. egy évvel ezelőtt elkezdett idősebb barátokkal lógni. Úgy tűnik, nem voltak rá jó hatással. Elkezdett alkoholt inni, és kimaradozott késő estig, annak ellenére hogy ezt világosan megtiltottam neki. Egyszerűen kikerült az irányításom alól. Elkezdett túlságosan is kihívóan öltözködni. Már semmiről sem beszélt velem, teljesen bezárkózott. Tényleg nem tudtam, hogy mitévő legyek. És akkor kb. fél éve találkoztam az “Új utak tinédzseredhez” programmal. A workshop igazán hasznos betekintést adott nekem a kamaszok világába. Alkalmaztam az ott tanultakat a lányomon, és igazán mondhatom hogy működik. A lányom lassan ismét megnyílt nekem. Már tudom, hogyan ruházzam fel erővel, hogy jó döntéseket hozzon, és tudja hogy én itt leszek neki mindig mindentől függetlenül.“

“A feleségemmel együtt vettünk részt a workshopon. Őszintén szólva  tulajdonképpen kényszerített engem, hogy részt vegyek rajta. Előtte azt gondoltam, hogy mi amúgy is nagyszerűen meg vagyunk a gyerekeinkkel és hogy nincs szükségünk semmilyen segítségre, de végül rábeszélt engem is. A workshop rengeteg táptalajt adott jó gondolatokhoz. Rájöttem, hogy valójában még van hova fejlődni a nevelési módszereinkkel kapcsolatban. Leültem a feleségemmel a foglalkozás után, hogy együtt dolgozzuk fel a történteket, és egy tervet készítettünk. Ez volt az első olyan alkalom, amikor tényleg úgy dolgoztunk együtt mint egy csapat. A gyerekeink is észrevették a változást. Az idősebb fiam egy napon azt kérdezte tőlem “mi az amit anya és te csináltok? Sokkal kedvesebbek vagytok egymáshoz most.” És hát igen, a kapcsolatom a feleségemmel javult, és rengeteget változott az, ahogyan támogatjuk a gyerekeinket abban hogy megtalálják azt, mi az, amit igazán szeretnének az életben, és abban is amilyen módon segítjük őket hogy tehetségük és képességeik kivirágozzanak.”